Akadálymentes változatMegosztás: Megosztás a FacebookonMegosztás az IWIW-enEmail

Rákosmente - Modern Kertváros


Alapértelmezett mód

 

Rákos-patak (Vadász Gábor fotója)

 A Rákos-patak 44 km hosszú patak, amely a Gödöllői-dombságból ered és a Dunába torkollik.

A Rákos-patak völgyében, és az Ős-Duna lösszel és futóhomokkal borított, a Duna közelében lévő teraszoknál 50-60 m-rel magasabb kavicsteraszokon terül el. Két, mind méreteit, mind jelentőségét tekintve meghatározó városrésze Rákoscsaba és Rákoskeresztúr. Rákoscsaba legkorábbi elnevezése egy 1067-ben kelt oklevél alapján Chaba Racusa (Csabarákosa) volt. Az Árpád-kori falu templomának alapfalait és a körülötte lévő temető nyomait 1904-ben találták meg.

A XVII. század végén az Újszerzeményi Bizottság az idegen származású gróf Hardek, és a báró Laffert családnak juttatta, akik szlovák telepesekkel népesítették be. A lakosság 1840-ben megváltotta magát a földesúri terhek alól, és önálló lett. Az itt lakók többsége még száz év múlva is elsősorban mezőgazdasággal foglalkozott, de fejlett kisiparral is rendelkezett. A Rákos-patak partján négy vízimalom is dolgozott ebben az időben.

A település fejlődéséhez nagyban hozzájárult az Északi Vasút 1868-ban megnyitott Pest - Hatvan közötti vonala, melynek a községnél állomása volt. A Rákos-patak északi partján, a XX. század elején Rákoscsaba-Újtelep néven alakítottak ki parcellázásokkal új terület. Ugyancsak Rákoscsaba részeként az 1920-as években alakult ki Rákoskert, a Pesti út és az újszászi vasútvonal között, kertes-családi házas beépítéssel.

Rákoskeresztúr története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Első írásos nyoma Pousarakusa (Posarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult, de 1727-től már mint szervezett község szerepel. Birtokosai, a Podmaniczkyak a XVIII. század második felében németországi telepesekkel telepítették be. Az 1882-ben megépült Rákos - Újszász - Szolnok vasút, ami a mai városrész határán haladt, jelentősen megnövelte a birtok értékét.

Egy részét, a későbbi Rákoshegyet Fuchs Ignác vásárolta meg és parcelláztatta. Az első telepet feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezték. A Rákoshegy nevet az 1900-as évek közepétől viselte, de hivatalosan csak 1913-tól nevezték így. A XIX-XX. század fordulóján Cinkota határán, a Szilas-pataktól délre a Munkásbiztosító Pénztár a munkások lakásproblémájának megoldására létrehozta a Munkásotthon lakótelepet. Az alapító munkások azonban nem bírták a költségeket, így a telkeket és házakat végül köztisztviselők, kisiparosok és kereskedők szerezték meg.

A gyorsan fejlődő település 1907-ben már elszakadt Rákoskeresztúrtól és Rákosliget néven önálló község lett. A II. világháború előtt Rákosliget volt a legjobban közművesített Pest környéki település (a házak 95,4%-ában volt víz és villany), ugyanakkor megőrizte családi házas telep jellegét. 1921-ben Rákoshegy is kivált Rákoskeresztúr kötelékéből, és 1922. január 1-jétől, 1949. december 31-ig önálló községként működött. Rákoskeresztúrnak az akkori fővároshoz legközelebb eső területét (a hajdani Vigyázó birtokot) az új tulajdonos Magyar Tudományos Akadémia parcellázta, és így alakult ki az 1930-as években a családi házas Régiakadémiatelep.

Az önálló községek és a hozzájuk tartozó kisebb-nagyobb telepek 1950-től váltak XVII. kerületként a főváros részévé, de némelyik még ekkor is megtartotta - máig is meglévő - mezőgazdasági jellegét. Rákoscsaba területén 1959-65 között 10 mezőgazdasági üzem működött, melyek ezután a Rákosvölgye és az Összefogás Tsz-ben tömörültek. A legtöbb városrészt szerencsére elkerülték a nagy lakótelepépítési hullámok, és ezáltal megőrizték családias jellegüket. 1950 után, már Nagy-Budapest részeként épült meg a „Régi" szomszédságában a különleges mértani alaprajzú Akadémiaújtelep. Rákoskeresztúron, a Rákos-pataktól, pontosabban a Pesti úttól délre elterülő településközpont rekonstrukciójára 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét is.

 

 

2010. október 16-án megjelent cikk:

300 kerékpárossal együtt avatta fel Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő és László János a Magyar Kerékpáros Klub elnöke a Rákos-patak mentén épült 3,6 km hosszú új kerékpárutat és gyalogos sétányt.

aug. 24. 19:00
Gózon Gyula Kamaraszínház
aug. 25. 19:00
Csaba Ház - Rákoscsabai Közösségi Ház
aug. 27. 16:00
Maros Mozi